Yuval Noah Harari
יובל נח הררי
izraeli
50 éves
Yuval Noah Harari 1976. február 24-én született Kiryat Atában, Izraelben, askenázi zsidó családban, akik Bukovinából és Lengyelországból származnak. Gyermekkorától kezdve kiemelkedő intellektuális képességeket mutatott; háromévesen megtanult olvasni, és nyolcéves korától a haifai Leo Baeck Oktatási Központ tehetséggondozó osztályában tanult.
17 évesen kezdte meg tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, ahol 1993 és 1998 között középkori és hadtörténelmet tanult, majd 2002-ben doktorált az Oxfordi Egyetem Jesus College-ában, Steven J. Gunn professzor irányítása alatt. Doktori kutatásai során a reneszánsz kori katonai emlékiratok és a személyes identitás kapcsolatát vizsgálta.
2003 és 2005 között posztdoktori kutatásokat végzett a Yad Hanadiv ösztöndíjjal. Ezen időszak alatt találkozott először Jared Diamond munkáival, amelyek jelentős hatást gyakoroltak saját írói stílusára és szemléletére.
Harari jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetem Történelem Tanszékének professzora. Nemzetközi hírnevet szerzett "Sapiens: Az emberiség rövid története" című könyvével, amely először 2011-ben jelent meg héber nyelven, majd számos nyelvre lefordították, és világszerte több mint 25 millió példányban kelt el. Ezt követte a "Homo Deus: A holnap rövid története" (2016), a "21 lecke a 21. századra" (2018), valamint legújabb műve, a "Nexus: Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól a mesterséges intelligenciáig" (2024). Munkáiban olyan témákat vizsgál, mint a szabad akarat, a tudatosság, az intelligencia, a boldogság, a szenvedés és a történetmesélés szerepe az emberi evolúcióban.
Személyes életében Harari nyíltan vállalja homoszexualitását. 2002-ben találkozott jelenlegi férjével és menedzserével, Itzik Yahavval. A pár egy civil szertartás keretében házasodott össze Torontóban, mivel Izraelben csak vallási házasságkötést ismernek el, és az ottani vallási intézmények nem végeznek azonos neműek közötti házasságkötést. Jelenleg Tel-Aviv egyik középosztálybeli külvárosában élnek.
Harari 2000 óta gyakorolja a Vipassana meditációt, amelyről úgy nyilatkozott, hogy "átformálta az életemet". Napi két órát meditál, és évente hosszabb, akár 30 napos vagy annál is hosszabb csendes elvonulásokon vesz részt, könyvek és közösségi média nélkül. A "Homo Deus" című könyvét meditációs tanítójának, S. N. Goenkának ajánlotta, kifejezve háláját az általa tanított fontos dolgokért.
Emellett Harari vegán életmódot folytat, amit kutatásai során szerzett ismeretei alapján alakított ki, különös tekintettel az állattenyésztés és a tejipar gyakorlataira. A COVID-19 világjárvány idején, miután Donald Trump akkori amerikai elnök megvonta a finanszírozást az Egészségügyi Világszervezettől (WHO), Harari és férje bejelentették, hogy 1 millió dollárt adományoznak a WHO-nak társadalmi hatású vállalatukon, a Sapienshipen keresztül.
Harari munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. Kétszer nyerte el a Polonsky-díjat a "Kreativitásért és Eredetiségért" (2009, 2012), valamint 2011-ben a Society for Military History Moncado-díját a kiemelkedő hadtörténeti cikkekért. 2012-ben beválasztották az Izraeli Fiatal Tudományos Akadémiába. A "Sapiens" című könyve 96 egymást követő héten át szerepelt a The New York Times bestsellerlistájának top 3 helyezettje között. 2017-ben a "Homo Deus" elnyerte a német Handelsblatt gazdasági könyvdíját, mint az év legátgondoltabb és legbefolyásosabb gazdasági könyve. 2018-ban és 2020-ban Harari előadóként vett részt a Világgazdasági Fórum éves davosi konferenciáján.
Legújabb könyvében, a "Nexus: Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól a mesterséges intelligenciáig" (2024) című művében Harari az információs hálózatok fejlődését és jövőjét vizsgálja, különös tekintettel a mesterséges intelligencia társadalomra gyakorolt hatásaira. Aggodalmát fejezi ki az AI potenciális veszélyei miatt, és hangsúlyozza az etikus fejlesztés és szabályozás fontosságát a technológiai fejlődés során.
17 évesen kezdte meg tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, ahol 1993 és 1998 között középkori és hadtörténelmet tanult, majd 2002-ben doktorált az Oxfordi Egyetem Jesus College-ában, Steven J. Gunn professzor irányítása alatt. Doktori kutatásai során a reneszánsz kori katonai emlékiratok és a személyes identitás kapcsolatát vizsgálta.
2003 és 2005 között posztdoktori kutatásokat végzett a Yad Hanadiv ösztöndíjjal. Ezen időszak alatt találkozott először Jared Diamond munkáival, amelyek jelentős hatást gyakoroltak saját írói stílusára és szemléletére.
Harari jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetem Történelem Tanszékének professzora. Nemzetközi hírnevet szerzett "Sapiens: Az emberiség rövid története" című könyvével, amely először 2011-ben jelent meg héber nyelven, majd számos nyelvre lefordították, és világszerte több mint 25 millió példányban kelt el. Ezt követte a "Homo Deus: A holnap rövid története" (2016), a "21 lecke a 21. századra" (2018), valamint legújabb műve, a "Nexus: Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól a mesterséges intelligenciáig" (2024). Munkáiban olyan témákat vizsgál, mint a szabad akarat, a tudatosság, az intelligencia, a boldogság, a szenvedés és a történetmesélés szerepe az emberi evolúcióban.
Személyes életében Harari nyíltan vállalja homoszexualitását. 2002-ben találkozott jelenlegi férjével és menedzserével, Itzik Yahavval. A pár egy civil szertartás keretében házasodott össze Torontóban, mivel Izraelben csak vallási házasságkötést ismernek el, és az ottani vallási intézmények nem végeznek azonos neműek közötti házasságkötést. Jelenleg Tel-Aviv egyik középosztálybeli külvárosában élnek.
Harari 2000 óta gyakorolja a Vipassana meditációt, amelyről úgy nyilatkozott, hogy "átformálta az életemet". Napi két órát meditál, és évente hosszabb, akár 30 napos vagy annál is hosszabb csendes elvonulásokon vesz részt, könyvek és közösségi média nélkül. A "Homo Deus" című könyvét meditációs tanítójának, S. N. Goenkának ajánlotta, kifejezve háláját az általa tanított fontos dolgokért.
Emellett Harari vegán életmódot folytat, amit kutatásai során szerzett ismeretei alapján alakított ki, különös tekintettel az állattenyésztés és a tejipar gyakorlataira. A COVID-19 világjárvány idején, miután Donald Trump akkori amerikai elnök megvonta a finanszírozást az Egészségügyi Világszervezettől (WHO), Harari és férje bejelentették, hogy 1 millió dollárt adományoznak a WHO-nak társadalmi hatású vállalatukon, a Sapienshipen keresztül.
Harari munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. Kétszer nyerte el a Polonsky-díjat a "Kreativitásért és Eredetiségért" (2009, 2012), valamint 2011-ben a Society for Military History Moncado-díját a kiemelkedő hadtörténeti cikkekért. 2012-ben beválasztották az Izraeli Fiatal Tudományos Akadémiába. A "Sapiens" című könyve 96 egymást követő héten át szerepelt a The New York Times bestsellerlistájának top 3 helyezettje között. 2017-ben a "Homo Deus" elnyerte a német Handelsblatt gazdasági könyvdíját, mint az év legátgondoltabb és legbefolyásosabb gazdasági könyve. 2018-ban és 2020-ban Harari előadóként vett részt a Világgazdasági Fórum éves davosi konferenciáján.
Legújabb könyvében, a "Nexus: Az információs hálózatok rövid története a kőkorszaktól a mesterséges intelligenciáig" (2024) című művében Harari az információs hálózatok fejlődését és jövőjét vizsgálja, különös tekintettel a mesterséges intelligencia társadalomra gyakorolt hatásaira. Aggodalmát fejezi ki az AI potenciális veszélyei miatt, és hangsúlyozza az etikus fejlesztés és szabályozás fontosságát a technológiai fejlődés során.
Született
1976. február 24.
Kiryat Ata, Izrael
Kiryat Ata, Izrael
